Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ács Anna: Kora középkori képversek metamorfózisa. Árgus 2002. 5-6.

2008.11.30
 
 
 

Ács Anna

Kora középkori képversek metamorfózisa

Géczi János carmen figuratumai

     A veszprémi vároldalhoz simuló tuszkulánumában alkotó író, költő, művelődéstörténész Géczi János az 1970-es évek végétől intenzíven foglalkozik az irodalom és képzőművészet határterületén mozgó műfajokkal, így a képverssel is. Az 1983. évi Madárház című kiállítása óta számos hazai és külföldi tárlat (Képversek 1984; Szó-kép 1991; Vizuális költészet 1985-1995), valamint kötet (Elemek 1986; Gyónás 1988; Látkép a valóságról gepárddal 1989; concrete 1992; Képversek, Róma 1996) jelzi, Géczi fáradhatatlan kísérletező s megújító. Olykor még barátait is képes meglepni egy-egy szokatlan ötlettel és annak következetes megvalósításával. Első veszprémi múzeumi kiállítása sem kivétel ez alól. Amikor a múlt év őszén megnézte a Laczkó Dezső Múzeum helyszínül kínálkozó termét, még egy helytörténeti kiállítás állt fönn a veszprémi román kori Szent Mihály templom szinte mérethű rekonstrukciójával. Géczi rögtön e térbe képzelte tárlata egy külön egységét. Joggal, mert a templombelső rusztikus boltíveivel, oszlopaival valósággal kínálkozott arra, hogy újjáteremtsék, másfajta, de a környezettől nem idegen jelentést is hordozzon. A művész VIII-IX. századi kódexek lapjainak fénymásolatából nyert, rajzolt szavakkal borította a falakat, oszloplábazatokat, ekként a tér, a templombelső az írás hajdani szakrális meghatározottságát képes hangsúlyozni. Géczi a skolasztika hagyományából merített. A kereszténység térhódításával az antikvitásban még szórakoztató jellegű, profán alkotásnak minősülő képvers szakrális értelmet nyert. A kódexmásoló szerzetesek munkáiban képversek jelentek meg; a tömött betűs kódexoldalon a szövegen belüli betűkből újabb szövegek rajzolódtak ki változatos alakzatokban: rács, háló, négyzet, háromszög, palmetta, kör, rozetta, kereszt és egyéb mintázatokban. A IV. századtól induló folyamat egyik legjelesebb egyénisége Hrabanus Maurus (784-856) volt, aki Fuldában tanított és a szerzetesi műveltség kánonjának kialakításán munkálkodott. Ebben a korszakban a carmen figuratum sokféle típusa a székesegyházi iskolák műveltségképe szerint alakuló meditatív-áhítatos magatartáshoz illeszkedett. Az isteni és emberi tudományok legbensőbb lényegének, a jelentésességnek a megmutatójává vált, ugyanis a rejtett jelentéssel is bíró szöveg megismerése és nyilvánosságra hozása az üdvözülést szolgálta. Hrabanus Maurus azonban túllépett ezen a szemléleten. Hosszú évek munkájával létrehozott De laudibus sanctae crucis című ciklusának lapjait nem maga, hanem útmutatásai alapján a fuldai sciptorium egyik másolója készítette, így azokat nem magánáhítata jelének, inkább közösségi megnyilatkozásnak tekintette. Sorozatával az eljárás egyetemességét hangsúlyozta és a carmen figuratumot, mint műfajt az oktatásba kívánta beilleszteni. Hrabanus Maurus nyelvelképzelése a szerzetesi olvasási módot tükrözte: a szavaknak Isten adta az eredeti, világító jelentését, azt kell megkeresni s nem pedig azt az értelmet, amely az elkoptató használatnak mintegy végeredményeként éppen csak sejlik bennük.
     A skolasztikus szerzetesek képversei ha nem is időn kívüliek, de időtlenek, az időfogalom érdektelen e szerzőknél. Ez bátorította Géczi Jánost a számára értékes hagyomány újrateremtésére. Modern eljárást alkalmazott, fénymásoló géppel elcsúsztatta az isteni eredetű nyelvre utaló jeleket-képeket. Azokat a carmen figuratumokat, amelyek azt ígérték alkotóiknak, hogy részesei az örökkévalóságnak. Géczi és a kiállítás látogató közönség számára még az esély sem - vagy alig adatott meg - erre a hitre. Géczi templombelsője keresztény szimbólumos kép, betű- és szótörmelék tapétájával látható-olvasható kulturális mintázat. A vizuális játék érzetét kelti mintegy rejtvény jelleggel. A tér misztikumát és meditatív jellegét fokozza még a labirintusos képvers-tapétával bevont trónus-másolat, az I. András sírjának fedőlapjáról készült kópia, a nemes formátumú gyertyatartók, a XII. századi keresztelőmedence s a sajátos, a templombelső architektúráját kiemelő egyedi megvilágítás.
     A templom előtti térben kaptak helyet Géczi János csúsztatott képversei, közel két évtized alkotásai. Ezek egy kollekcióját már sikerrel bemutatták Bonnban és a frankfurti könyvkiállításon. Veszprémben viszont először láthatók Géczi carmen figuratumokat idéző képversei. A művész azt a nyelvi-vizuális hagyományt értelmezte újra, formálta saját egyéniségére, ahol a vizualitás és a szöveg még egységet alkotott. A tárlat egyértelművé teszi, hogy a képvers gyökerei a képíráshoz nyúlnak vissza. Amikor a képi gondolkozás alternatívája háttérbe szorult a kora középkorban, a képvers őrizte meg a nyelvi-vizuális tradíciókat. Az európai kereszténység kultúrájában a képvers a deákos műveltség részévé vált, beépült a középosztály kultúrájába. Közkedvelt, olvasható műfajként nem számított magas művészetnek. Géczire hatottak Moesch Lukács, Szenci Molnár Albert és a pápai református kollégium tanárának, Lepsényi Istvánnak képvers-gyűjteményei. Ezek a XVII-XVIII. századi művek tartalmukkal, szimbólumaikkal az áhítatokhoz és lelki gyakorlatokhoz igazodtak.
     A történeti avantgárd kalligramjai, tipografikus versei ugyan megújították a szó és a kép bensőséges kapcsolatát, a képvers a modern líra kísérleti jellegű műfajává lett, de számos korábbi versfunkciót elhagytak. A neoavantgard újabb képvers-alakzatai többnyire kollázsolt, montázsolt képi-nyelvi töredékekből összeálló kompozíciók. Géczi János képversei kapcsolódnak a kortárs művészeti irányzatokhoz, de képesek megszólaltatni az elmúlt korok alkotási eljárásait, így a középkori szerzetesek képvers rajzoló meditatív tevékenységét. A veszprémi tárlatán látható képversek Sz. Molnár Szilvia irodalomtörténész szerint az európai képvers-költészet legkorábbi gyöngyszemeit idézik meg eredeti és újraalkotott látványukkal. Géczi a klasszikus hagyományt újította meg játékos kedvvel, nagy fantáziával. Cím nélküli alkotásai önmagukban, jelentésüktől függetlenül is maradandó vizuális élményt adnak és meditációra késztetnek.

 
 

archívum

2002 / 5-6
május - június

 

 


A carmen figuratum kiállítás részlete


A carmen figuratum kiállítás részlete

 
 
 
árgus
e-mail
tartalom
impresszum
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.