Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A. Gergely András: Ex libris, ÉS 2001. 1.

2008.11.30

Géczi János: Allah rózsái

Ezt a fajta "más" történetolvasatot reprezentálja Géczi János új kötete. A szerzõ a vadnarancsok után a vadrózsák és a kertékítésben, parfümkészítésben, költészetben és vizuális tradíciókban széles körben kinccsé vált rózsakultuszok nyomába eredt, föltárva a muszlim rózsakultusz botanikai, egészségügyi, poétikai és más rózsabirodalmait. Aki a "névkönyvek", kertépítési tanácsadók, bio-kultuszok és botanikai "világképek" iránt érdeklõdést mutat, õszintén kétségbe fog esni, mennyi mindent nem tud(hat)unk a rózsáról: a Koránban leírt Paradicsom-kert földi elõzménye, Allah és a hívõ muzulmán szimbolikus kapcsolatának jelképe, orvosság és a test-kultusz eszköze, asztronómiai és gasztronómiai liturgiák fõszereplõje, a prófétai hagyomány hordozója, a perzsa irodalom mámor-virága, egyszerre tüskeártalom és illatteljesség, fülemüledalokkal teli iráni és török, örmény és arabo-muzulmán líra, érzéki testiség és spirituális vágyakozás összekapcsolója. Géczi egyfajta kultúratörténetet ír a kultusz ürügyén, benne - olykor önismétlésekkel - azt a forráshasználati és empirikus komplexitást hozza, amelyet az antropológia is szeret magáénak tekinteni, azt a térbeli diffúziót, rózsainda-szerû terjedést illusztrálja, amelyet a korai kultúrakutatók tekintettek feladatuknak, s olyan narratívát követ, amely a sokjelentésû adomány felfogástradícióit illusztrálja. Sajna, az illusztrációk a kötet külleméhez és tipográfiai rozettáihoz viszonyítva is igencsak fekete-fehér-maszatosra sikeredtek.

(Terebess Kiadó, 2000. 111 oldal, 1600 Ft)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.